- Harry, valami fontosat kell mondanom. -Shannon hátradõlt a hotel öblös forgófotelében és a panoráma helyett most Harry arcára nézett. Szõke haja most kislányos kinézetet kölcsönzött a lánynak. Vállig ért majd ott felfelé kunkorodott mint a kacsafarok, széles világoskék pánttal diszitve a fejtetõn. Ez volt most a legújabb divat. Ruhája szine harmonizált fejpántjával, széles csónakkivágásában a Cornwall-i napban barnára sült válla domborodott. Egy divatlapból léphetett volna ki. Nagyot szippantott a cigaretta szipkájából és hosszan fújta ki a füstöt ami Harry feje fölött fodrozódva tekeredett, akár egy babérkoszorú.
- Miféle fontos dolgot? - kérdezte a férfi és gyomra azonnal görcsbe rándult, mert mindezidáig ha valami fontos dologgal rukkolt elõ menyasszonya, az neki valamilyen kellemetlenséggel járt.
Istenem csak ne azt kérje, hogy költözzünk össze az esküvõ elõtt. Jó lett volna még néhány szabad és magányos hónap a lakásán májusig, amikorra az esküvõ idõpontja volt kitūzve. Akkor nagyobb lakást kell bérelnem és lehetõség szerint a belvárosban, mert Shannon ki nem állhatta a külvárosi apró százéves házat amelyben a lakását bérelte. Fekete kovácsoltvas kerítésével és lakkozott piros ajtajával amelyen ezüstösen fénylõ elefántfej kopogtató volt. Mrs.Wilkinson minden héten gondosan megpucolta, hogy ne szürküljön be. Csak egy nappali és egy hálószoba volt ódon lehúzható ablakokkal, amelyek néha beszorultak de az esõs idõszakokban épp hogy felnyitás után súlyosan lecsapódtak és az eresz alatt szárítkozó galambok serege rebbent fel a szürke felhõk felé. Shannon szerint mindent összeszarnak a madarak ha a reggeli utáni morzsákat kiszórja az udvarra. És egy normális állami köztisztviselõnek minimum három szobás ház kell, bejárónõvel. Attól tartott, ha Shannon kézbeveszi majd a közös háztartásukat egy talpalatnyi hely nem lesz ahol õ otthonosan érezhetné magát. Mert nem biztos, hogy az amit a magazinok és az életmódtanácsadók javasolnak, élhetõ életet és a munka utáni pihenést biztosítják. És egyébként... -itt elakadt a gondolatmenete. Látta hogy Shannon a száját mozgatja de csak az utolsó szófoszlány jutott el a tudatáig.
-... vagyok... Mondta a lány és szempilláit idegesen rebegtette
- tessék? Neharagudj túl nagy itt a zaj, nem hallottam amit mondtál. -Harry zavartan elmosolyodott.
- Azt mondtam az imént- majd újra nagyott szívott a cigarettából - hogy állapotos vagyok. Majd úgy nézett Harryre mintha egyedül csakis õ lenne a hibás ebben.
Harry elõször elfehéredett majd elvörösödött. Szeme alatt az a néhány szeplõ sötétebb árnyalatot öltött.
- Hogyan?...Úgy érted, hogy...
- Úgy értettem ahogy mondtam. - mondta mostmár idegesen a lány majd elnyomta az óriási üveghamutartóban a félig szívott vékony cigarettát. Lábát keresztbetéve hintáztatta, hátradõlt és úgy fürkészte Harry arcán a reakciókat.
- De mikor... azaz hogyan lehet, hiszen neked... szóval azt mondtad... -közelebb hajolt Shannonhoz és lehalkította a hangját - azt mondtad, hogy egy újfajta külföldi gyógyszert szedsz, ami meggátolja, szóval ...a fogamzást.
- Két hónapja eltiltott tõle az orvos mert allergiás reakcióim voltak tõle. - mondta sértett hangon a lány. - De hiszen mondtam is neked.
- Nem, nem emlékszem hogy említetted volna. - válaszolt fakó hangon a férfi.
- Hát lehet, hogy elfelejtettem említeni, de akkor olyan sokat voltál vidéken. - váltott a sértõdött hangnembõl panaszossá a lány hangja.
- Nem is mondasz erre semmit?
- Remek, fantasztikus...-próbált mosolyt erõltetni Harry az arcára - ez remek hír! Gyerekünk lesz.
- gyerekünk lesz - gondolta magában. Most már végérvényesen és visszavonhatatlanul egy család lesznek, gyors esküvõ házvásárlás, kelengye... - arcán már õszinte volt a mosoly amikor Shannon döbbent arcára nézett.
- Egyáltalán nem az! - emelte fel Shannon a hangját - egyáltalán nem remek és fantasztikus hír! - kapott újra a cigarettatárcája után a lány.
- Kifejezetten rossz hír! Úgy kellett ez most mint egy púp a hátamra! - nézett már könnyben úszó szemekkel Harry szemébe. Remegõ kézzel gyújtotta meg a cigarettát.
Harry értetlenül bámult a lányra. Már teljesen össze volt zavarodva.
- Elõször is...- Shannon kezébõl finoman kihúzta a cigarettát és elnyomta a hamutartóban. -ezt felejtsd el egy idõre. Megfogta a lány kezét úgy mondta.
- Miért nem örülsz te is hiszen a feleségem leszel, anya leszel. Igaz, egy picit elõbb mint terveztük de egy gyors esküvõt néhány családtaggal és baráttal egy kis templomban, hamar el lehet intézni.
Shannon kirántotta kezét Harry tenyerébõl és felpattant a fotelbõl. Arca eltorzult a dühtõl és már az sem érdekelte, hogy emberek veszik õket körül.
- Hát én nem fogok májusban gyereket szülni!
- Én májusban egy hatalmas esküvõt akarok a Wembley esküvõszervezõ egyetlen szabad idõpontján! Tudod, hogy mások hosszú hónapokat várnak amíg idõpontot kapnak tõlük?! Olyan esküvõm lesz amire a fél város hivatalos és a Westminsterben fognak összeadni veled! És bele akarok férni a Coco Channel esküvõi ruhámba!! - az utolsó mondatokat már kiabálta, majd táskáját felkapva magára hagyta az elképedt férfit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése